Újra munkában

Igen, ez a nap is eljött, végre!!!! Igaz, nem álmaim állása, de minden más szempontból nagyon kedvező, főleg , ami az időbeosztásunkat és a családi életünket illeti. Egy nagyon szép 4 csillagos szálloda, ahol dogozom kb. 5 percnyire van tőlünk és reggeliztetek, ami azért elég strapás. Aki ebben a szakmában dolgozik, tudja miről beszélek. Nagyon korán kelek, 4.15-kor, 6.30-kor kezdek, viszont délben végzek, így odaérek Dórciért az oviba 1-re. Csak napi 6,5 óra, de megállás és szünet nélkül....Második hete csinálom, és most érzem úgy, hogy kezdem megszokni, már nem élő hullaként jövök haza, sőt mikor hazaérek, úgy érzem hegyeket tudnék arrébb tolni. Úgyhogy le sem ülök, gyorsan megcsinálom itthon, amit kell, rohanás a gyerekért és miénk a délután. Így viszont este 9-ig vagyok hitelesítve, na akkor azért már érzem a fáradtságot. dórci már nem mindig alszik délután, viszont így este fél 8-kor már ágyban van és legkésőbb 8-kor alvás van. Ja és egyedül alszik már el, szerencsére nem kell az ágya mellett ülnöm. 3,5 év alatt ezt is megértük :-))) 

Egyenlőre hétfőtől péntekig vagyok mindennap, és a hétvége szabad, direkt így vállaltam. De ez nekik is jó, mert lévén üzleti vendégekkel vannak tele, hétköznap nagyon erős a forgalom, ezen belül is a kedd-szerda-csütörtök, amikor is kb. átlagosan 170 fő reggeli van...

A kollégák nagyon rendesek, normálisak, még magyarok is dolgoznak, akik meglepően kedvesen fogadtak. Most már tényleg kezdem hinni, hogy csak otthon marják egymást halálra honfitársaink.

Azért majd hosszútávon szeretnék valami olyat csinálni, ami közelebb áll hozzám minden szempontból (tapasztalat, diploma :-) stb) de egyenlőre az időmbe csak ennyi fér bele. 

Attila nagyon ügyesen viszi minden reggel a kisasszonyt oviba. Jó kis csapatot alkotnak. Eddig megúszták minden nehézség nélkül, csak egyszer egyszer fordult elő, hogy pizsama felsőben ment a gyerek oviba :-)))

Megérkezett hozzánk látogatóba Nagyi, úgyhogy ismét jövünk-megyünk kirándulunk, illetve csak mennénk, mert ide is megérkezett a rossz idő, állandóan esik, úgyhogy olyan sok helyre sajnos nem tudunk menni, de azért próbálkozunk :-))

Zajlik az élet :-)

Bocsi, hogy eltűntem, csak gyűjtögettem a történéseket, hogy aztán megoszthassam veletek :-) Na jó, azért semmi különleges nem történt. Dórcinak nagyon tetszik az új ovi, hang nélkül megy minden reggel. Szeret ott lenni. Szerencsére a kedvesebbik, nekem szimpatikusabb óvónéni vette őt kezelésbe, Jenny-nek hívják. Nekem kicsit tapasztaltabbnak és elkötelezettebbnek tűnik, mint a többiek. Mindig mikor megyek érte, részletesen elmeséli, hogy mit csinált Dóri, kivel, mit játszott...szóval egy kicsit megnyugtatóbb. Ok, most már tényleg lelazulhatok, jó kezekben van a gyerek :-) Ma pl. egész délelőtt ebédig az ovi mögötti parkban volt a csapat, egy szép játszótér is van ott, kilátással a tengerre...és büszkén mesélte ma Jenny, hogy Dórci szólt neki angolul, hogy pisilnie kell. 

És jövő héttől meg már egész délelőtt ott lesz, reggel 8-délután 1-ig, ott fog reggelizni és ebédelni is. Ráadásul ma tudtam meg, hogy 2 féle ebédből lehet választani, így reggel a szülők eldöntik, hogy mit ebédeljen a gyerkőc. Attila fogja őt vinni, minden reggel, mivel úgy néz ki, én meg dolgozni fogok itt egy közeli szállodában. Elvileg csak hétfőtől péntekig, de majd meglátjuk. Holnap megyünk táncikálni, gyerek zumbára, hát izgi lesz, majd arról is beszámolok. Dóri már nagyon várja, főleg, hogy ott lesz az új kis barátnője, Viki, akivel nemrégen ismerkedtünk meg és magyarul tud vele beszélgetni, ami nála egy elég erős szempont, mint tudjátok :-)

És a közelmúlt képekben: