2.hetünk

Úgy néz ki, megvan a lakásunk, hurrá! Jövő héten költözünk. Nagyon jó kis lakás, 2 hálószoba, szép nappali kihúzható kanapéval, tágas konyha, szépen felújított fürdőszobával, NAGY KÁDDAL!!! :-)) ennek Dórci örül a legjobban, mert szegénykémnek már nagyon hiányzik egy úszkálós pancsi. Mostanában nagyon sokat mondogatja, hogy haza akar menni, mert hiányzik a szobája, meg az ágyikója. Tegnap azzal sikerült megnyugtatni, hogy egyik kis barátjának sincs 2 gyerekszobája, csak neki lesz...na ez bezzeg tetszett neki:-))) Ebben a lakásban az a jó, hogy innen a tulajdonos költözik most ki, mert Angliában kapott állást és ezért adja ki. De soha nem volt bérlakás. Egy negatívuma van, a vajszínű, süppedős padlószőnyeg... ami önmagában nem probléma, csak hát lelki szemeim előtt látom, amikor Dórci jön hüppögve, hogy Anya kiömlött a szörpi, leesett a Danonino, pápá kaució.....

Hát azért nem semmi lakásokat láttunk ám. Egyik lelakottabb volt, mint a másik. Ennek szerintem az az oka, hogy itt 70%-ban bérlik lakásokat és a bérlők egymásnak adják át a kilincset, miket láttam, te jó ég...Volt egy lakás, ahová beléptem, és felfordult a gyomrom, látta az ingatlanos rajtam, hogy valami nem kerek, mondta is, hogy igen egy kicsit állott itt a levegő, mert 2 hónapja nem volt kiadva. Szerintem inkább 2 éve.....Azt hiszem a nappaliig jutottam el, mondtam a pasinak, hogy köszönöm szépen, de ne is menjünk tovább, mert ez nem az, amit keresünk.

Végre lejutottunk a tengerpartra, akkor már 3 napja gyönyörű, napos idő volt 20-22 fok, gondoltam, csak nem olyan hideg, legalább a lábunkat lógatjuk egy kicsit. Többen, gyerekek is ugrándoztak a "habokban". Levettük a cipőnket, és elkezdtünk sétálni a puha, meleg homokon a víz felé. Itt még olyan görög tengerpartos feelingünk volt, lelkiszemeim előtt láttam, ahogy sétálgatunk a vízben, a kellemesen langyos tenger hullámai nyaldossák bokáinkat. Na akkor mondom, sikítva menekültünk ki az első, vízzel való találkozunk után, iszonyat hideg volt, de az a zsibbasztó hideg. Futás a meleg homok felé!!!! Azért Dóri még egy kicsit ugrándozott, futkározott, ahol víz nem érte a lábát. szegénykém a saját lábában esett is egy hatalmasat, át is kellett öltöznie, tiszta anyja...:-) Úgyhogy kedves sógornőm (ha olvasod), nem tudom, hogy lesz ebből bátor megmártózás. Én ezt egy kicsit átértékeltem...:-)

Csináltunk képeket is, videót is. Puszi mindenkinek, legközelebb már a lakásunkból írom a blogot.